Farsangi előadások

A farsang évenként ismétlődő rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amly évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeztek. Vízkereszttől (január 6) hamvazó szerdáig, a nagyböjt beálltáig tart.

 A téli időszaban idő van arra, hogy az ember kipihenje a tavasz, nyár, ősz fáradalmait és vígsággal töltse az időt. Városokban, falvakban minden társadalmi réteg megszervezi és megtartja a maga múlatságát. A paraszti réteg fonóházakban a munkát összeköti  a szórakozással. A hangulatot fokozzák a fársángosok, akik jelmezesen alakoskodó játékokkal fonóházról fonóházra, járva szórakoztatják az ottlevőket. Ilyen játékok a lakodalmas farsang, a bábafarsang, halálfarsang, kovácsfarsang. A polgári réteg is megszervezi a maga múlatságát névnapokat teadélutánokat, batyúsbálokat, karneválokat szerveznek. A mulatás tetőpontja a húshagyó kedd, a farsangzárás. A batyús bál azt jelentette, hogy hazúrról húsos ételekkel és itallal felpakolva mennek, ott asztalt terítenek és nagy múlatságot csapnak.

Nagyfaluban is az 1950- 60- as években szokás volt ez a multási forma. Ezt a szokást elevenítette fel 2007-ben amit az Árvalányhaj néptánccsoport szervezett meg. A bált előadással kötötték össze. Tánc, ének és vídám jelenet mellett felelevenítették a fonókat farsangi jelenetekkel együtt.

2009 februér 6. egy ilyen batyúsbálon mutatkozott be a Báró Banffy György Kulturális Társaság. Azóta minden évben megszervezik a húshagyókeddi batyús bált s a változatosság kedvéért az egyhangúságot elkerülve vendégszereplőket is meghítvnak, a margitai Horváth János társaság színjátszó csoportját, vídám jelenetekkel, kabaré műsorral, a szatmári Eszaki színház tagjai pedig ‘’Vídám percek’’ műsorával szórakoztatta a közönséget.

Reméljük minden évben ezután is megtudják szervezni még hosszú ideig a ‘’Farsangi bált’’.